marikablogja

Személyes ügy

2015. február 05. - marikablogja

Tudom, ez igazából rám tartozik, mégis, a blogomon keresztül szívesen megosztom másokkal is, hogy számomra kik a legkedvesebb vendégeink.

Majdnem minden nap betér hozzánk egy idősebb úr, karján egy ételhordóval, aki tőlünk visz ebédet otthonra magának és a feleségének. Kedves, beszélgetős, közvetlen, öröm őt hallgatni. Mindenről van egy története, ha látom, hogy érkezik hozzánk, már gurulok is elé.

Van egy család is, akik gyakori vendégek nálunk, papa, mama, gyerekek. A két lány már felnőtt, ők a párjukkal együtt szoktak érkezni, mindig örülök, ha meglátom őket, mert szintén kedvesek, figyelmesek, türelmesek, soha szóvá nem tennék, ha valamiben hibázunk, vagy nem megy olyan gyorsan a kiszolgálás, ahogy elvárható lenne.

Szeretem azt is, hogy pontban 11-kor, amikor nyitjuk az ajtót, már itt vár egy bácsi, aki olyan pontos, akár az a híres svájci óra, ő messzebbről, busszal érkezik hozzánk, és akkorra már rendszerint végez az étkezéssel, mire délben megindul a “roham”.

Tegnap különben elég “húzós” napunk volt, ugyanis egy helyi vegyes kórus nálunk ünnepelte délután a hatodik szülinapját, rántott szeletet ettek, rizzsel, petrezselymes burgonyával, és a legjobb az volt, amikor az estebéd után bekapcsolták a velük hozott szintetizátort és daloltak egy kicsit.

A bejegyzés trackback címe:

https://marikaszekszard.blog.hu/api/trackback/id/tr327142927

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.